Van egy-két apróság, amire most figyeltem fel. Az egyik, hogy a Hold másképp fogy. Az északi féltekén C betűt mutat, ha csökken. Itt D-t! És C-t ha növekszik. Íme a pár nappal ezelőtti növő Hold:
waxing Moon |
Pár hét után láttuk a dél keresztjét is. Persze mindig is itt volt, csak nem jutott eszembe az éjszakai égboltot nézni. Város lévén kicsit nagy a fényszennyezés, de azért látszik. Eddig csak kora este láttam, amikor még nem emelkedett magasra a horizont fölé. Elég kicsi csillagkép. Fekvő papírsárkánynak látszik. Kázmér úgy is hívja. Saját fotóval sajnos nem rendelkezem. Nem alkalmas semmim, amivel le tudnám fényképezni.
A neve: Crux
Fotó: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu |
Google sky nézet a telefonomról |
Amivel nem tudok betelni, azok a hullámok. Vannak, akik imádják a havas hegycsúcsokat. Én a tenger / óceán végtelenségét imádom. Az erejét, a színét, a morajlását. Ahogy fodrozódik, majd egy hatalmas hullámban alábukik. Ahogy visszatükrözi az ég színét. Különösen naplementekor, amikor türkiz és rózsaszínben játszik...
A fotók sajnos nem adják vissza a látványt és azt az érzést, ami ilyenkor hatalmába kerít.
Imádom!!!!!
Én mindkettőt imádom, nem tudnék választani :)
VálaszTörlésAz elöző bejegyzésedben a madár egy rózsás kakadú, cukik (és persze mindent szétrágnak).
Örülök, hogy kezdtek belerázódni a mindennapokba....
Találtaok már új lakot?
Mi lesz Kázmérral, ha Balázsnak is lesz munkája?
Nagyon sokat gondolok rátok, puszilunk benneteket!
Szuper képek, és mind gyönyörűséges!
VálaszTörlésGondolom hétről hétre könnyebb... :)